A Kerekestelep a majorsági földeken házhelyosztással épült ki a 20. század első évtizedében a város déli részén.
A hajdani városárok körül egymást váltották a kertségek, a temetők, a majorsági földek és a legelők. A belső legelők felosztásával (1876) kialakult birtokok tulajdonosai a kisebb jövedelműek beköltözésében üzletet látva a századfordulón felosztották földjeiket. A néhány utcás szigetszerű telepek a birtokosuk nevét vették fel. A Leiningen utca és a Mikepércsi út közötti hajdani Átkosföldön a legnagyobb földterületet Kerekes Géza díszműáru-kereskedő osztotta házhelyekre a Pöltenberg utcától délre, a Leiningen és az Áchim András utcák között. A központi utca neve előbb Kerekes Géza volt, majd Kerekes utca lett, jelenleg Kerekes Ferenc utcaként a kollégiumi füvészkert megalkotójára emlékeztet.
A ma Kerekestelepnek nevezett belterületi városrész magába foglalja a környék telepeit (a Barcsay-telepet, az itteni Geréby-telepet, és a Vályi Nagy-telepet), továbbá a később lakónegyedekké vált majorsági földeket, sőt a Monostorpályi út és a Leiningen utca között 1932-ben bezárt református temetőt is.
Részletek Papp József: Törvénykezési helyszínek Debrecenben a 20. századig c. tanulmányából (Megjelent a Jogszolgáltatás Debrecenben c. kötetben 2015-ben)
Debrecen folyóiratban 1988. február 12-én megjelent cikk Kerekestelepről:
Közösségi terek - közösségek 