Pálma cukrászda
Tóth cukrászda, Simonyi út 44.
1910-ben Ungár Jenő, a debreceni Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek.
Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. 1944-ben az építés elhalasztásáért folyamodott a szükséges építőanyagok hiánya miatt. A háború után 1946-ban kapott újabb építési engedélyt. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Részlet Nyul Imre: A debreceni Sétakert című könyvéből)
Leveles csárda
Kezdetekben a diákok tűzoltómajálisain, a pünkösdi népünnepélyeken alkalmi építményeket létesítettek a szórakozók enni-innivalóval való ellátására. Ezeket leveles gallyakkal fedték, lombsátrat csináltak, innen a „leveles” kifejezés.
Dobos pavilon
Simonffy Imre polgármester megvásárolta a budapesti kiállításon a „Dobos pavilont”, s felállíttatta azt a Nagyerdőn 1885-ben, a mai gyógyfürdő fedett medencéi helyén. Ez a szép, faragásokkal teli, fából készült épület évtizedekig a debreceniek kedvelt szórakozóhelye lett. Közelében tenisz- és jégpályát építettek.
Stadion
Közösségi terek - közösségek 